A közjegyző jogállása - Jog vita nélkül

A közjegyzőket törvény ruházza fel közhitelességel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

 

A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez, aki az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek kérelmére pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett. A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

 

A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül köteles eljárni, egyben köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.  Ha a közjegyző a közreműködése megtagadásra okot nem adó, de egyébként aggályos körülményt észlel,  úgy e körülményre köteles a fél figyelmét felhívni és ezt az általa készített iratban is köteles feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző köteles a közreműködését megtagadni.

 

 

 

Dr. Köblös Adél

 

1999-ben szerezte diplomáját a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően tizenegy éven át oktatott a szegedi jogi kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékén. 2008-ban sikeresen védte meg a joghatósági megállapodás témájában írt doktori értekezését (Phd.). 2007 és 2019 között az Alkotmánybíróság tanácsadója, illetve főtanácsadója. 2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. 2019-ben nevezték ki közjegyzőnek.