A házastársak vagyoni viszonyai
Legtöbben sem a „boldogító igen” kimondása előtt, sem a mézeshetek után nem gondolkodnak azon, miként alakulnak házastársával a vagyoni viszonyai a házassági együttélés alatt.
A legtöbb esetben csak akkor kezdenek el foglalkozni vele, ha valamely külső körülmény (például egy hitelfelvétel) erre őket rákényszeríti, vagy amikor a házassági életközösség megszűnik, és rendezni kell a közös vagyon sorsát. Manapság még mindig némileg bizalmatlanul tekintenek arra, aki az esküvő szervezése közben felveti a házassági vagyonjogi szerződés kérdését és vagyoni viszonyait megállapodással szeretné rendezni jövendőbelijével. Pedig a házasság legalább annyira vagyoni kapcsolat is a felek között, mint érzelmi, amit elődeink még a maga természetességével kezeltek.
A törvényes vagyonjogi rendszer
Azok, akik eltérően nem állapodnak meg, hallgatólagosan a törvényi szabályok alkalmazását választják házassági vagyonjogi viszonyaikra, amely nem feltétlenül esik egybe azzal, ami egyedi körülményeiket figyelembe véve számukra optimális lenne. Hazánkban a törvényes vagyonjogi rendszer lényege az, hogy a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. Ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt, az élettársi együttélés idejét is figyelembe kell venni.
a) A közös vagyon
A házastársi vagyonközösség azt jelenti, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, méghozzá egyenlő (1/2-1/2) arányban. Így például közös vagyonba kerül az a házassági életközösség alatt vásárolt ingatlan is, amelyet csak egyikük nevére jegyeznek be az ingatlan-nyilvántartásba, a másik házastárs ugyanis ilyenkor ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül a törvényből fakadóan, és a házasság megszűnését követően igényt formálhat erre a tulajdoni hányadra. Nemcsak a pozitív vagyon, de a tartozásokért való felelősség is közös.
b) A házastársak különvagyona, a közös vagyonhoz tartozás vélelme
Ugyan a törvény felsorolja, mi tartozik a házastársak különvagyonába (így például az, amelyet valamelyik házastárs örökölt vagy ajándékba kapott, valamint azok a vagyontárgyak, amelyek a házastársi életközösség létrejöttekor már megvolt stb.), a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni (vagyis feltételezni), hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Így annak a házastársnak kell a bizonyítania valamely vagyontárgy különvagyoni jellegét, aki azt állítja, hogy az az ő különvagyonába tartozik.
Időpontot kérek!
A vagyonelkülönítési rendszer
A törvényes vagyonjogi rendszer egyik alternatívája a vagyonelkülönítési rendszer. Sokszor azért választják a házastársak, mert nem akarják mindkét fél vagyonát kitenni valamelyikőjük vállalkozási tevékenységéből fakadó magasabb kockázatnak. A vagyonelkülönítési rendszer kiterjedhet a házastársak teljes vagyonára, de korlátozódhat csak egy adott vagyonszerzésre, vagyontárgyra, egyes terhekre és tartozásokra is.
a) A vagyon önálló kezelése
A vagyonelkülönítési rendszerben a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek. Minden vagyonszaporulat, ami az egyik vagy másik házastárs oldalán felmerül, csak ezt a házastársat illeti meg, azzal elszámolnia, azt megosztania a házastársával nem kell, házastársi közös vagyon nem keletkezik.
b) Önálló felelősség a tartozásokért
A házastársak a tartozásaikért is önállóan felelnek. Mivel ettől függetlenül a házastársak közös háztartásban élnek és sokszor gyermekeket is nevelnek, a közös háztartás költségeit, a gyermekek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat ekkor is közösen viselik.
A közszerzeményi rendszer
A törvényes vagyonjogi rendszer másik alternatívája a közszerzeményi rendszer, ami indokolatlanul kevés figyelmet kap tapasztalataink szerint a házastársak körében. Holott ezt korábban a magyar jog is ismerte: 1946 előtt ez volt a közrendűek, azaz a városi polgárok, kereskedők vagyoni viszonyaira irányadó rendszer, majd 1946 és 1953 között általános jelleggel a törvényes vagyonjogi rendszer. Van olyan ország (így például Németország), ahol jelenleg ez minősül a törvényes vagyonjogi rendszernek, így nagyon is működőképes modell.
a) A vagyon önálló kezelése
A közszerzeményi rendszerben a házastársak önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek, és ezért közös vagyon csupán a házassági életközösségből fakadóan nem jön létre.
b) Önálló felelősség a tartozásokért
Hasonlóan a vagyonelkülönítési rendszerhez, a házastársak a közszerzeményi rendszerben is önállóan tartoznak helytállni a tartozásaikért.
c) A közszerzemény
Az életközösség megszűnése után (ez fakadhat a házasság megromlásából vagy valamelyik fél halálából) bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. Eltérő megállapodás hiányában a házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg, amely akár természetben kiadható, akár pénzben kifizethető.
A házassági vagyonjogi szerződések, a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása (HÉVSZENY)
A házasulók és a már házasságban élők egymással házassági vagyonjogi szerződést köthetnek, és kérhetik annak bejegyezését a közjegyzőnél a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába.
A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az egyes közjegyzők vezetik, amelybe bejegyzést kizárólag közjegyző végezhet.
A bejegyzéssel a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személyekkel szemben is hatályossá válik és a nyilvántartás közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett házassági vagyonjogi szerződés fennáll.
Természetesen nem érvénytelen egy olyan, ügyvéd által ellenjegyzett házassági vagyonjogi szerződés, amelyet a nyilvántartásba nem jegyeztek be, de harmadik személyekkel (pl. hitelezőkkel) szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha az a nyilvántartásban szerepel, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
A házassági vagyonjogi szerződés egyébként kizárólag akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
Fontos megjegyezni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés nem azonos a házassági életközösség megszűnését követően köthető, a házastársi közös vagyont megosztó szerződéssel. A házassági vagyonjogi szerződéssel ugyanis a felek az életközösségük fennállásának idejére, a jövőre nézve rendezhetik vagyoni viszonyaikat.
A házassági vagyonjogi szerződésben a fenti modelleket a házastársak vegyíthetik: egyes vagyonelemekre egyik, másikra másik rendszert köthetnek ki, sőt, maguk is kialakíthatnak saját rendszert, hisz az egyes modellekre vonatkozó törvényi szabályoktól is eltérhetnek, megfelelő rendezést követően pedig egyik rendszerről másikra térhetnek át. Összességében véve tehát a házasfelek e téren nagyfokú szabadságot élveznek. Ezáltal az egyedi igényekhez igazodóan tudják megtervezni vagyoni viszonyaikat, amellyel ideális és kiszámítható jogi környezetet teremthetnek a jövőre nézve.
Ha közjegyzői okiratban kívánja megkötni házassági vagyonjogi szerződését, akkor ennek menetéről itt (Hogyan készül a közjegyzői okirat) kaphat tájékoztatást.
Irodánk személyes konzultáció során részletes tájékoztatást ad a házassági vagyonjogi szerződések legfontosabb alaki - tartalmi követelményeiről, illetve a felvilágosítást követően a felek egyedi igényei szerint készíti el és jegyzi be a közhiteles nyilvántartásba az erre vonatkozó megállapodást.
Időpontot kérek!