Sokaknak lehet ismerős a lottósorsolás televíziós közvetítéséből, amikor a műsorvezető bejelenti: jelen van a sorsolási bizottság, amelynek egyik tagja közjegyző. A közjegyző nemcsak a számok kihúzásánál, de már azt megelőzően jelen van a sorsolás lebonyolításánál, és figyelemmel követi az egyes lépéseket.
Közjegyző jelenlétében történő sorsolásra azonban a nyertes lottószámok kihúzásán kívül más esetben is sor kerülhet. Van, hogy jogszabály kötelező jelleggel írja elő a sorsolás közjegyző jelenlétében való lebonyolítását (így például a közbeszerzési törvény szabályai alapján), egyébként pedig a sorsolás szervezőjének, lebonyolítójának egyedi döntése alapján is van erre lehetőség.
Fontos kiemelni, hogy maga a közjegyző a sorsolás passzív szereplője. A közjegyző a sorsolás lebonyolításában, szabályainak kialakításában, a sorsolási bizottság felállításában, a sorsolás szabályszerűségének, illetve eredményének megállapításában nem vesz részt, mindezek a sorsolást szervező személy/szervezet feladatai közé tartoznak. Így az sem a közjegyző feladata, hogy javaslatokat vagy tanácsot adjon a sorsolás kivitelezésének módja, menete tekintetében.
A sorsolás sok esetben szerencsejáték részét képezi (ún. sorsolásos játék), ilyen a fent már említett lottósorsolás, de a tombolajáték is. Szerencsejáték a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény rendelkezései szerint, az abban foglaltak betartásával, adott esetben engedély mellett végezhető. A közjegyzőnek nem tartozik feladat- és hatáskörébe annak ellenőrzése, hogy a szerencsejáték szervezésével kapcsolatos előírásokat a szervező betartja-e. Ma már a közjegyzői törvény is egyértelműen kimondja, hogy a közjegyző a sorsolás, az azon történtek mint egyéb jogi jelentőségű tények jogszerűségét és érvényességét nem vizsgálja. Ezért a közjegyzőnek nem kell közbeavatkoznia akkor sem, ha esetleg olyan tényt észlel, ami manipulációra utal. Feladatát azzal látja el, ha ezeket a manipulációra utaló körülményeket is mint általa észlelt tényeket jegyzőkönyvében rögzíti. A szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátására más állami szerv, jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kapott hatáskört.
Mit jelent akkor az, hogy a közjegyző biztosítja a „sorsolás tisztaságát”?
A közjegyző sorsolás esetén is pártatlan jogi szolgáltatást nyújt, méghozzá okiratszerkesztő tevékenysége révén. Ilyenkor azonban nem ún. ügyleti okiratot készít (mint pl. egy adásvételi szerződés vagy meghatalmazás, végrendelet okiratba foglalásakor), hanem jogilag jelentős tényeket tanúsít. A jogilag jelentős tényeket a sorsolás menetének, cselekményeinek, körülményeinek összessége jelenti. Vagyis a közjegyző jelen van a sorsoláson, megfigyeli az ott történteket, látása és hallása útján észleli az eseményeket és körülményeket, s ezen általa észlelt tényekről jegyzőkönyvet vesz fel. Újabban egyre gyakrabban – kérésre – egyidejűleg kép, illetve videofelvétel is készülhet, amelyet a közjegyző az okirat mellékleteként megőriz.
Időpontot kérek!
A jegyzőkönyv tartalmának ismeretében utóbb egyszerűen és megbízhatóan feleleveníthető, miként bonyolították le a sorsolást, így alátámasztható vele a sorsolás szabályszerűsége, vagy épp szabálytalansága (így az esetleges manipuláció is). Ezzel hozzájárul a jogviták megelőzéséhez, jogvita felmerülése esetén pedig a hatóságok, bíróságok előtt a jegyzőkönyv mint közokirat tartalma bizonyítékként szolgálhat. Egyrészt a közjegyzőnek mint független hatóságnak a felektől és érdekeltektől pártatlan személye, másrészt az okiratszerkesztési eljárására vonatkozó szigorú törvényi szabályok a garancia arra, hogy a sorsolásról készített jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően, teljes erővel, közokiratként tudja bizonyítani a benne foglalt cselekményeket és körülményeket. A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható, az ügyekben részrehajlás nélkül köteles eljárni. A közjegyző felelősséggel tartozik a jegyzőkönyvi tanúsítvány mint közokirat alakiságának megtartásáért és tartalmi valódiságáért. A közjegyzőnek e felelőssége csak az általa észlelhető körülmények valóságnak megfelelő jegyzőkönyvi rögzítésére terjed ki, nem feladata azonban, hogy például arról megbizonyosodjon, a sorosláshoz használt informatikai program alkalmas lehet-e egy esetleges visszaélésre.
A sorsolásról készített jegyzőkönyv mint közokirat az események, körülmények rögzítése, így későbbi felidézhetősége révén alkalmas arra, hogy a sorsolás lebonyolítóját, a sorsolásban résztvevő személyeket a szabályszerű eljárásra, a visszaélésektől való tartózkodásra ösztönözze, egyben a soroslás szervezője részére is védelmet jelenthet az alaptalan támadásokkal szemben, hisz igazolni képes a sorsorlás tisztaságát, az előírások betartását és a manipuláció hiányát.
A sorsolás lebonyolítására sor kerülhet a közjegyző hivatali helyiségében vagy azon kívül, mely utóbbi esetben a közjegyző helyszíni eljárást folytat le. Mint bármilyen egyéb okiratszerkesztési eljárás, a sorsolás tanúsítása is kérelemre indul, mely kérelmet a közjegyzőnél az erre rendszeresített űrlap kitöltésével kell előterjeszteni.
A sorsolásról készített jegyzőkönyvről a közjegyző papír alapú vagy elektronikus hiteles kiadmányt ad ki az ügyfél részére, amely mint közokirat a törvény rendelkezésénél fogva igazolja az abban tanúsított adatok és tények valóságát.
A közjegyzői okiratok elkészítésének menetéről részletesebben itt olvashat. Irodánk egyebekben akár személyes konzultáció során is felvilágosítást nyújt esetleges további kérdéseire.
Időpontot kérek!